Magyar animációs filmekről elég ritkán lehet beszámolni, így minden hasonló alkotást lelkesen várunk. A Műanyag égbolt című film története szerint a föld terméketlenné vált, az állatok, növények kihaltak, az utolsó emberek a Budapestet körülvevő mesterséges kupola alatt találtak menedéket. A disztópikus jövőben az egyén szabad akaratát fel kell áldozni a közösség túlélésének érdekében, ám a szerelmet nem lehet korlátok közé szorítani.
A Nagy-Britanniában végzett, nemzetközi fesztiválokat megjárt magyar rendezőpáros, Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta, egy közel száz fős nemzetközi csapattal több mint hat éve dolgozik a film előkészítésén és gyártásán. Az egész estés animáció a rotoszkóp-technika modern változatával készül, akárcsak a 2006-os Kamera által homályosan című mozi. A jeleneteket színészekkel vették fel, a gyártási folyamat során minden egyes képkocát átrajzolnak, a lenyűgöző látványú hátteret pedig 3D-ben animálják hozzá. A napokban zajlott a Műanyag égbolt utószinkron felvétele a Mafilm Audio stúdiójában, ahol többek között a Katona József Színház színésze, Keresztes Tamás (Isteni műszak, Kincsem, Lajkó), illetve Szamosi Zsófia (Egy nap, Mindenki) dialógusait rögzítették. A további szerepekben látható lesz Hegedűs D. Géza, Schell Judit, Znamenák István, Nagy Zsolt, Patkós Márton és Olasz Renátó. A Műanyag égbolt várhatóan 2022 tavaszára készül el.
Hosszas kutatómunka után alkotja meg Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta azt a lepusztult, elsivatagosodó környezetet, amelyben a Műanyag égbolt cselekménye játszódik. Az animációs rendezők szakemberek segítségét is kérték, hogy a 2121-ben zajló történetben a kizsigerelt környezetet – beleértve a Tátrát és a magyar vidéket – minél hitelesebben ábrázolják. Az általuk öko-disztópikusnak is nevezett sci-fiben az emberiség az apokalipszis utolsó óráiban jár; mi vagyunk ugyanis az egyetlen élőlények, amelyek a tönkretett bolygón még kolóniába verődve túlélünk. A nemzetközi fesztiválokon többszörösen díjazott író-rendező páros víziója szerint a növények és az állatok már rég kihaltak, a talaj terméketlenné vált, a túlélők számára a teljes elszigeteltségben létező Budapest nyújthat egyedül menedéket a várost védő kupola alatt.
Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta alkotása egy, az életük felén járó férfi és nő szerelmi története is egyben. A főszereplők, Stefan (Keresztes Tamás) és Nóra (Szamosi Zsófia) nem akarják elfogadni a túlélés érdekében hozott, olykor kegyetlen társadalmi szabályokat, és együtt vágnak neki az ismeretlennek: az életükért küzdve Budapest oázisán túl.
“Mi a történethez mindig azt a vizualitást keressük, ami a leginkább beszippantja a nézőt. A technika, amit választottunk, a nagyjátékfilmekben megszokott színészi játékon alapul, amihez az animációs médiumot hívtuk segítségül, hogy az átrajzolt színészek és a disztópikus környezet egy izgalmas és egységes képi világban egyesüljön.” - mondta el Szabó Sarolta és Bánóczki Tibor.
Forrás és fotók: Zerocom